A szeszesitalokra vonatkozó eredetvédettségi szabályozások alapos káoszt tudnak okozni a fogyasztók körében. Akkor most, hogy is van?
Akinek brandy kerül a poharába, az végülis konyakot iszik vagy fordítva? Ezt a kérdést nem lehet letudni egy igennel vagy nemmel, mivel a helyzet sokkal árnyaltabb ennél. Kezdjük talán ott, hogy minden konyak brandynek tekinthető, az alapanyagok és az előállítási folyamat tekintetében. Akkor miért hívják az egyiket így a másikat úgy?
A konyak egy olyan borpárlat, ami eredetvédettséget élvez. Ez pedig abban nyilvánul meg, hogy kizárólag a francia Cognac város régióból származó borpárlatok nevezhetőek konyaknak. Ezen belül a Charente megyében található szőlőből kétszeres lepárlással készül.
Brandynek lehet nevezni a világon készült összes többi borpárlatot, ami egyáltalán nem jelent feltétlen minőségbéli romlást. Az árbéli szórás értelemszerűen nagyobb, hiszen számos nemzet gyártja a saját változatát. Az egyik legismertebb a kitűnő görög Metaxa vagy az olasz Vecchia Romagna.